Olasz, gyógynövényekböl készített füszerlikör, alkoholtartalma 35 %. Édes ital, ízén föként az ánizsos ízt lehet érezni, vanília illatú. Szívesen használják koktélok készítésénél.
Genever
(Geniévre, Geniever, Jenever) – borókával és egyéb füszerekkel vagy gyümölccsel ízesített, érlelt gabonapálinka, alkoholtartalma 38-43 %. Schiedam holland városka, genever készítménye révén vált ismertté. Innen nött naggyá számos likörcég, mint a Bols, a Fockink, a Hulstkamp. Ez utóbbinak a genever készítménye a leghíresebb.
Gin
A gin semleges gabonaszesz, amit borókabogyóval és sok más füszerrel ízesítenek. Fajtái közül a koktélokhoz szinte kizárólag a London Dry Gint (röviden London Gint) használják, amely kevésbé aromás és abszolút édesítetlen. Füszeresebb típusa a Plymouth Gin (Plym), míg semleges ízü, de édesített változata az Old Tom Gin. Az angol gineknél füszeresebb a holland, amit Genever (Jenever, esetleg Schiedam) néven ismernek, s gyakran cseréppalackban árusítanak. Sokszor emlegetett fogalom még a Sloe Gin, de ez valójában gin alapú kökénylikört jelöl. Ismertebb márkák: Booth, Gordon's, Burnet, Seager, Seagram's, Nikolsen, Beefeater, Walker, Steinháger.
Grand Marnier
Francia, borpárlat-alapú narancslikör, alkoholtartalma 40 % A Grand Marnier születését a Cognac vidékén birtokot tartó Lapostolle családnak köszönheti. 1880-ban Louis Alexandre Marnier Lapostolle, a család fejének veje volt az elsö, aki vadnarancs olajával elegyítette az általuk gyártott konyakot, így megszületett a késöbb világhírre szert tevö likör, amit Cézar Ritz - a híres szálloda alapítója - javaslatára Grand Marnier-nek keresztelnek el.
Grappa
Olasz törkölypálinka, alkoholtartalma 40-46 % A grappa szölö törkölyböl készül, tipikusan, tradicionálisan olasz ital, annak ellenére, hogy más szölötermö vidéken, így hazánkban is készítenek törkölypálinkát. A grappa ízvilágában érezhetöen a szölöhéj jellegzetes aromáinak a hordozója, hiszen a borászatban is kedvenc gyümölcsünk héja tartalmazza a legtöbb íz komponenst és egyedi abban a tekintetben is, hogy az egyetlen híres párlat, amelynek gyártásakor szilárd alapanyaggal dolgoznak.
Grenadine
Piros, szeszmentes, igen édes gránátalma-szirup, italok színezésére és édesítésére használják. Ha végképp nem áll rendelkezésünkre, akkor sürü málnaszörppel is hasonló hatást érhetünk el.
gyümölcspálinkák
A valódi vagy eredeti gyümölcspálinkák fö nyersanyaga a gyümölcs. Föként olyan gyümölcsökböl készítik, melyek magasabb cukortartalmúak és csonthéjas magvúak. A leggyakrabban használt gyümölcsök: szilva, cseresznye, kajszi-, sárga-, öszibarack, alma és körte. A gyümölcsöket fajonként együttesen vagy külön-külön dolgozzák fel. Csak egészséges állapotú és érett gyümölcsöt lehet felhasználni a pálinka készítéséhez. Az elöállítás cefrekészítéssel kezdödik, azaz a gyümölcsöket válogatják, mossák, magozzák és zúzzák. Majd az erjesztés következik, amikoris eléri a lapárláshoz szükséges alkoholtartalmat, tehát nem kell cukrot hozzáadni. A gyümölcspálinkák alkoholtartalma legalább 40v/v%, de általában 50v/v%. A körtéböl vagy almából készített pálinka pedig legalább 38v/v%. Az egyik legismertebb almafélékböl készült pálinka a calvados, melynek készítésére konkrét elöírásokat határoztak meg, így például az egyik, hogy Calvadosnak csak azokat a Cidre-pálinkákat szabad nevezni, melyik tizenegy meghatározott területröl származnak. Leghíresebb körtepálinka a Williamsbirne (Vilmoskörte) vagy Williams-Christ, melyet Williams Christbirnéböl készítenek. A gyümölcspálinkák felszolgálásánál ügyelni kell arra, hogy ne hütsük le túlságosan, a legmegfelelöbb szobahömérsékleten fogyasztani talpas kehelypohárban vagy talp nélküli, enyhén szükülö szájú pohárban.