2. A kávénövény, kávéfajták

A kávécserje 3-6 m magasra is megnövő örökzöld növény, 1,2-1,8 m magasra metszik. Levelei 7-10 cm hosszúak, hegyesek, sötétzöld színűek és fényesek; apró, fehér virágai a jázminra emlékeztető illatúak. A cseresznyéhez hasonló csonthéjas termése éretten bíbor- vagy vörös színű. A kávé magvetéssel, dugványozással egyaránt szaporítható. A fiatal csemeték és a kifejlett bokrok nyáron szélvédett, napsütötte helyen , télen 10 °C-ot meghaladó hőmérsékletű világos helyiségben tarthatók. A cserje a 2-3. évben terem és a további években egyre több termést hoz. A terméseket teljesen érett állapotban szedik, vagy a bokron hagyják, amíg megaszalódva lehullanak. Előfordul, hogy az egyik termés elsorvad, ennek következtében a másik mag hengeres formájú lesz, ezt hívják gyöngykávénak.

A kávéterméseket a héjától kétféle módon tisztítják meg: nedves vagy száraz eljárással.

A Coffea nemzetség bár 80 fajtával büszkélkedhet, a kávétermesztés szempontjából két fajtája bír jelentőséggel: a Coffea Arabica és a Coffea Robusta.

A robusta kávé cserjéje alacsony tengerszint feletti magasságon terem, ellenálló a hőmérséklettel, szárazsággal és kártevőkkel szemben, a termése viszont  kevesebb aromaanyagot és több koffeint tartalmaz.

Az arabica kávé érzékenyebb a természeti hatásokra, tengerszint felett 900-2000 méteren terem, termesztése munkaigényesebb, ellenben jóval több aroma anyagot és mintegy feleannyi koffeint tartalmaz. Az arabica fajtákból készített kávéital ízletesebb, erősebb aromájú ital, ugyanakkor koffeintartalma jóval alacsonyabb, csak 40-70%-a a főként gyengébb minőségű robusta fajtákat tartalmazó keverékekének. Így az arabica kávé magasabb élvezeti értékű és egészségesebb.

A termeléshez szükséges viszonyok meghatározzák a két fajta földrajzi elhelyezkedését is. A Robusta fajtát Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik, míg a világ többi táján (Közép- és Dél-Amerika országai) az Arabica az uralkodó.

Érdemes megemlíteni az elefántbab vagy maragogype névre hallgató mutáns fajt. Nevét Maragogype tartományról kapta, mivel ott fedezték fel először. Ez a legnagyobb szemű és így a legdrágább kávé a világon.

A kávé legvitatottabb összetevője a koffein, mely 0,4-0,8%-ban van jelen minden egyes arabica kávészemben. Ez kb. 1/4-e a robustáénak.

A koffein élénkíti a központi idegrendszert, serkenti az agyműködést, enyhíti a fejfájást és vízhajtó hatása is ismert. A szívizomra erősítő hatást gyakorol, ami szívgyengeségnél előnyös lehet. A gyógyszergyártásban is felhasználják, főleg felfájás és megfázás elleni készítményeknél. Szív és érrendszeri betegségben szenvedőknek nem javasolják.

Nagyon fontos összetevők a különféle savak, különösképpen a csersav, mely az élvezeti értéket rontja, és ha éhgyomorra fogyasztunk gyenge minőségű kávét, komoly gyomorproblémákat okozhat. A jó minőségű arabica kávékban a csersavtartalom lényegesen alacsonyabb, (kb. 20%-a) a kereskedelmi forgalomban kapható robusta kávékhoz viszonyítva.