|
1. A kávé története
A kávézás felfedezéséhez
több legenda is fűződik. A legelterjedtebb történet szerint a mai Etiópia területén egy Kaldi nevű kecskepásztor megfigyelte, hogy kecskéi napközben
jóízűen legelészik a hegyoldal cserjéinek piros bogyóit, és az éjszakát
nem alvással, hanem ugrándozással töltik. Ő is kipróbálta a piros bogyókat
(a kávét) aminek hatására erősnek és frissnek érezte magát. Felkereste a
helyi apátot, vitt neki a bogyókból és elmesélte milyen hatással
volt rá a cserje termése. Az apát
ördöginek tartotta és rögtön tűzbe vetette a kávé szemeket. Ahogy a
kávészemek elkezdtek pörkölődni a tűzben, megérezték aromájának
fenséges illatát, kivették a tűzből és vízzel lehűtötték, hogy
megkóstolhassák.
Egy másik legenda szerint Gábriel
arkangyal adta a kávét Mohamednek. Egy harmadik történet szerint pedig egy
száműzött szufi bölcs talált rá a kávécserjére, melynek gyümölcse
megmentette őt és tanítványait az éhhaláltól.
Ha a feketekávé eredete homályba
vész is, a különböző források abban megegyeznek, hogy a kávécserje egy
etióp tartományból, Kaffából származik.
A kávét először Jemenben
kezdték el termeszteni, a kávézás szokását mohamedán zarándokok vitték magukkal
Mekkába és Medinába menet, innen terjedt tovább a kávé fogyasztása az egész
Közel- Keletre. Később a kávétermesztés továbbterjedt Arábiába és
Egyiptomba, ahol a kávé (vagy "Kahweh") fogyasztása hamarosan
mindennapi szokássá vált. Csak a 17. század elejétől kezdték a kávét
megismerni Európában , de népszerűsége gyorsan növekedett.

Az 1800-as évek végén, a Nílus
expedícióban részt vevők fedezték fel a jóval nagyobb
tűrőképességű robusta kávéfajt az Egyenlítő mentén.
Mindaddig a kávét az arabica kávéfaj jelentette. Innentől
megkezdődött a verseny az ellenállóbb, nagyobb hozamú és koffeintartalmú
robusta és a sokkal magasabb érzékszervi minőségű arabica között. (A
két kávéfajta közötti különbségekről a következő fejezetben lesz
bővebben szó.)
Az olcsóbb robusta kávé mindenki
számára megfizethető volt. Az így megnövekedett felvevőpiac gyorsabb
és hatékonyabb kávékészítési technológiát követelt. Fejlődésnek indult az
eszpresszó-technológia, Olaszországban megnyíltak az első kávébárok.
A 17-18. században minden
jelentős európai nagyvárosban megjelentek a kávés vendéglátó helyek.
Kialakultak a nagy kávékultúrák Bécsben, Németországban, Olaszországban. A kávé
egyre szélesebb néprétegek számára vált elérhetővé.
A 18. század elején a hollandok
kávéültetvényeket létesítettek Indonéziában, és a franciák elvittek néhány
ültetvényt Martiniquera, míg a spanyolok a Karib tenger térségében Közép-Amerikában
és Brazíliában kezdtek kávét termeszteni.
A századfordulón a magyar fővárosban már több száz kávéház működött. A
kulturális és az üzleti élet is itt zajlott, sőt, meghatározó történelmi
események kiindulópontjának is helyszíne volt, gondoljunk csak az 1848-as
forradalom Pilvax kávéházára. Ettől kezdve nemre és foglalkozásra való
tekintet nélkül lett egyre népszerűbb a kávéfogyasztás, és a kávéházaknak
köszönhetően kultúránk részévé is vált.
|