Vaj: kanállal vagy késsel véve elöször a tányér szélére helyezzük, majd a vajkéssel kenjük fel a kenyérre. Ham and eggs: késsel és villával fogyasztandó Lekvár: A tartóból a benne elhelyezett kanállal vesszük ki, a tányér szélére helyezzük, saját késünkkel kenjük a kenyérre Leves: Ha mélytányérban tálalják, evökanállal esszük, a mélytányért bal kézzel sosem emeljük fel. Ha csészében tálalják, kisebb méretü kanalat adnak, a betét elfogyasztása után a csésze kézbe vehetö, tartalma kiiható. Rák: Rákvillával és speciális késsel eszik. A rák húsának elfogyasztása után a rákot a tányér szélére helyezzük. Osztriga: Felnyitva, jégen, kagylóaljban tálalják – élve. Ha a villával az osztriga húsát megérintjük, az kissé összehúzódik: szakértök így próbálják ki frissességét. Citromos, vagy ecetes, hagymás szaftot tesznek rá ízlés szerint, majd az osztrigavillával emelik ki a kagylóból, és rágás nélkül nyelik le. Ha a húst elválasztottuk a kagylótól, az a kagylóból is kihörpinthetö. Homár: Gyakorlatilag ritkán elöforduló ínyencség, evésére speciális eszközök szolgálnak. Hal: Csak halkéssel és halvillával illik enni. Kagyló: Speciális kagylófogóval vesszük ki a tálból, a kagylót a héjából kagylóvillával emeljük ki, kanálra tesszük, szósszal vagy megvajazva fogyasztjuk. Szardínia: Szardíniavillával emeljük ki, desszertkéssel és villával esszük. Sajt: ehetjük kenyérdarabra helyezve, a kenyeret elöször megvajazva és a sajtot erre téve, illetve ha többféle sajtot szolgálnak fel, késsel és villával illik enni, a kenyeret pedig törni kell mellé. Cukor: A darabos cukrot a cukortartóból cukorfogóval kell kivenni, és ügyelni kell arra, hogy miközben a cukrot beletesszük a kávénkba, teánkba, a fogó ne legyen kávés. Saláták: Rendszerint a húsétel mellé esszük, ezért az ahhoz használt kést és villát használjuk.
Az étkezés befejeztével a tányéron egymásra keresztbe fektetett kés és villa azt jelzi, hogy tulajdonosuk még nem fejezte be az étkezést. A tányéron párhuzamosan egymás mellé helyezett kés és villa az étkezés befejeztét mutatja. Az evöeszközök sem étkezés közben, sem utána nem lóghatnak le a tányérról.
Dohányosok figyelem!
A dohányosok körében apró szabályok sorával találkozhatunk a tüzadással kapcsolatosan. Vajon ki kinek és mikor adjon tüzet? Az általános szabály itt is érvényes - egy apró kiegészítéssel. A fiatalabb az idösebbnek, a férfi a nönek, erös dohányosok esetén a megkínált a kínálónak ad tüzet. De hogyan? Egy gyufával maximálisan két egymás melletti embernek adhatunk tüzet. A gyufát magunk felé húzva gyújtjuk meg, majd a kínálást követöen elfújjuk! Amennyiben öngyújtónk van, akkor minden tüzadáskor újra fellobbantjuk a tüzet. Nem szabad a lángba beledugni a cigarettát, hanem annak végénél izzítjuk, míg az izzás egyenletes nem lesz. És még valami: A tüzadás ceremóniája alatt tilos a saját cigarettánkat a szánkban tartani! Szivar esetében természetesen nem adunk tüzet, hanem átnyújtjuk a gyufát vagy az öngyújtót.
Az étteremböl való távozáskor a férfi megy a kabátokért a ruhatárba, felveszi a sajátját, majd segít partnernöjének.
Érdekesség: Francia módi
Talán nincs még egy hely a világon, ahol annyira komolyan veszik az egyszerü táplálékbevitelt, mint Franciaországban. Nem véletlen, hogy a gasztronómia és a kulináris élvezetek hazájának is nevezik a gall földet. Naponta - minimum - háromszor étkeznek: reggel, délben és este. Azonban nem az általunk definiált étkezéseket kell elképzelni. Az ebéd például eltarthat órákon keresztül, míg a vacsora nem kezdödhet este 8 óra elött. Az ételeket folyamatosan szolgálják fel, ezért célszerü kis adagokat kérni, hiszen gyakran nyolc-tíz fogást illene végigenni. Arra nagyon figyeljünk, hogyha sajtot szolgálnak fel, azt nehogy kenyérre helyezzük és úgy falatozzunk jó ízüen, hiszen az iszonyú nagy sértés: rakjuk a tányérunkra és onnan fogyasszuk el.
Mi más is lehetne a franciák meghatározó itala, mint a bor. Ez sokkal olcsóbb és népszerübb is Franciaországban, mint például a nálunk oly kedvelt sör. Bort a reggeli kivételével minden étkezéshez szolgálnak fel. Abban az esetben, ha finoman kívánjuk jelezni, hogy nem kívánjuk a szölönedüt, csupán annyit kell tennünk, hogy lefelé fordítjuk a poharunkat. Így nem sértünk meg senkit és magyarázkodnunk sem kell. Vacsora közben lehetöség van rá, hogy alkohol nélküli italt válasszunk, narancslét és ásványvizet szokás, de elnézöek azokkal a külföldiekkel szemben, akik nem tudják, vagy nem sejtik, hogy minden más elveszi az ételek ízét Ritka a részeg francia is, hiszen becsípni nem illik, már az enyhe illumináltságot sem díjazzák.
Mielött bárki is az amúgy megdöbbentö végösszegü számlához hozzáadná az itthon szokásos minimális 10 százalékot, gondoljon arra, hogy minden francia étteremben már benne foglaltatik az árban 15 százalék kiszolgálási díj.
Az étkezés befejeztével a tányéron egymásra keresztbe fektetett kés és villa azt jelzi, hogy tulajdonosuk még nem fejezte be az étkezést. A tányéron párhuzamosan egymás mellé helyezett kés és villa az étkezés befejeztét mutatja. Az evöeszközök sem étkezés közben, sem utána nem lóghatnak le a tányérról.
kiegészítéssel. A fiatalabb az idösebbnek, a férfi a nönek, erös dohányosok esetén a megkínált a kínálónak ad tüzet. De hogyan? Egy gyufával maximálisan két egymás melletti embernek adhatunk tüzet. A gyufát magunk felé húzva gyújtjuk meg, majd a kínálást követöen elfújjuk! Amennyiben öngyújtónk van, akkor minden tüzadáskor újra fellobbantjuk a tüzet. Nem szabad a lángba beledugni a cigarettát, hanem annak végénél izzítjuk, míg az izzás egyenletes nem lesz. És még valami: A tüzadás ceremóniája alatt tilos a saját cigarettánkat a szánkban tartani! Szivar esetében természetesen nem adunk tüzet, hanem átnyújtjuk a gyufát vagy az öngyújtót.
