Nehéz: Nagy alkoholtartalmú, extraktban gazdag, testes, gyakran édes borok jelölésére használják. Nemes: diszkrét karakterü, kiváló bor Növényi (vegetális) illat: A virágra és a gyümölcsre nem emlékeztetö, de növényi eredetü illat (például levél, szár, fü stb. illata). Nyújtott: Alkotórészeiben felhígított, kis alkoholtartalmú, jellegtelen üres bor. Oxidatív bor: Levegö jelenlétében érlelt bor (például az aszú és a sherry). A levegö a hordó fájának pórusain, vagy a szándékosan nyitva hagyott dugónyíláson hatol be. E bortípusban kevesebb eredeti gyümölcsösséget találunk, mint a reduktív borokban. Élettartamuk általában hosszabb, mint a reduktív boroké. Palackbuké: A palackba töltött bor érlelése során kialakult összetett illat. Pezsdítő: Vér és kedélypezsdítő, gyors és kellemes fiziológiai hatású. Potenciál: A bor fejlödési képessége. Ez abban az értelemben jelent értéket a bor számára, hogy az egy (nehezen definiálható) minöségi szinten felszálló, vagy leszálló irányban van-e jelen. A potenciált jól jelzi a bor levegöállósága. Reduktív bor: Levegö kizárásával érlelt bor. Ilyenek a szölö gyors (hütött) feldolgozásával készített, üdeséget és a gyümölcs illatát, ízét megtartó borok. Ezek legjobban légmentesen zárható acéltartályokban készíthetök. Savérzet: A borok savai mennyiségük és minöségük szerint hatnak ízlelöszerveinkre. Például az almasav éles, húzós, a tejsav lágy érzetet kelt. Savhangsúly, savtúlsúly: A bor egyensúlyában a savasság irányába történö eltérésnek kisebb, illetve nagyobb mértékének jelölésére használatos. Savtartalom: Alacsony savtartalomról beszélünk, ha a literenkénti (titrálható) savtartalom 5 gramm alatt van, átlagosról, ha (fehér boroknál) 6 gramm körül van és magas a savtartalom, ha minimum 7 gramm ez az érték. A vörös borok átlagosan 10%-kal kevesebb savat tartalmaznak, mint a fehér borok. Jó tudni, hogy a tokaji aszúk 9-12 gramm körüli savtartalma sem kellemetlen! Simulékony: kellemes, könnyü bor Struktúra: A bornak a szájban "tapintással" érezhetö tulajdonságairól adott összefoglaló vélemény. Beszélünk bársonyos, selymes, sima, érdes és durva struktúráról. sovány: (szegény) Könnyü, vékony, egyszerü bor. Sürü: Igen testes, tartalmas, olajos bor. Száraz: cukormentes, nem édes bor (4 g/l alatti cukortartalom) Színárnyalat: A bor színének a színképben meghatározható helye, a gyakorlatban egy hasonlat, amely értelmezi a színt. Például a sárga lehet szalmasárga, aranysárga, borostyánsárga, stb. Színintenzitás: Az árnyalattal megadott szín erösségét jelzi (világos, halvány, sötét, stb.) Talajíz (mineralitás): Egy adott táj minden borában meglévö jellegzetes íz, amely a termötalaj sajátos ásványi anyag tartalmától függ. Tannin: A borban elöforduló cserzöanyagok legfontosabbja. Számottevö mennyiségben a vörös borokban található. A száj teljes felületén kelti az összehúzottság érzetét. Ez különbözteti meg a savérzettöl, amely csak a nyelvszélekre korlátozódva jelentkezik. Enyhe esetben fanyarságként, extrém esetben keserü íznek ismerjük fel. A vörös bor kiegyensúlyozottságában a tannin mennyisége játszik szerepet, az ízharmóniájában pedig érettsége. Tartalmas: fogyasztáskor íze betölti a szájat Tájjellegü: a tájegységet idézö, sajátos zamatú bor Tartós: Jól felépített, jó állóképességü, harmónikus bor. Templomablak: A bor "koronája". A pohárban megmozgatott bor elöször vékony rétegben a pohár falához tapad, majd vékony csíkokban, íveket képezve lecsorog, többek szerint templomablakokra emlékeztetö nyomot hagyva. Tetszetős: Csillogó, szépszínü, kelemes illatú, jó ízü bor. Tiszta ízü: szölöillatú és - zamatú, hibátlan bor Tisztaság: tükrös, fényes, üledékmentes bor (kivéve a borkökristályokat!) Telt: nehéz, vörös bornál bársonyos bor Testes: dús, vörös bornál bársonyos ízanyagú bor Tüzes: magas alkoholtartalmú, erös bor Utóíz: A lecsengés része, annak során tapasztalhatjuk. Ez a bor lenyelése után a szájban megmaradó íz, amelyet egy "késöi" illatérzés is kísérhet. Tartóssága fontos értékmérö. Üde: kellemes, könnyü, frissítö hatású bor Vízízü vagy íztelen: Sav, extrakt és alkoholszegény.